Zagonbárkány

Zágonbárkány Zágon községhez tartozó település volt, hiszen román anyanyelvű lakóinak őseit a zágoni Mikesek, majd később, a XVIII. század elején, a Szentkeresztiek telepítették az általuk adományozott területre. A Bodzafordulói-medence északkeleti részén fekszik. Makadámút köti össze Zágonnal (13 km), műút Bodzafordulóval (5 km).
A település a hagyomány szerint, a román „borcan” szóból kapta nevét, ami magyarul befőttesüveget jelent. Ilyen üvegeket gyártottak itt 1847-1886 között a zágoni Mikesek latifundiumán. A huta helyét ismerjük, az ásatások anyagának alapján a termékekre is következtetni lehet.

Látnivalók:

• Görögkeleti templom, Zágonbárkány. Épült 1896-ban Szent Miklós tiszteletére. Előtte díszesen faragott hármas emlék-fakereszt – ún. troica.
• Görögkeleti templom Mihály és Gábor arkangyalok tiszteletére. Épült 1967-ben. Belsejében XIX. századi ikonok. A szomszédos Salamás görögkeleti temploma újabb keletű. Védőszentje Szent Miklós.

Tudta-e, hogy Zágonbárkányban ma is élő néphagyomány az újesztendő előtti hajnalozás? A legények újév reggelén „kolindálnak” (énekelnek), majd kecskéknek öltözve járják a házakat és verses-zenés újévi köszöntőket mondanak.

Polgármester: Marin Gheorghe; Tel: +40-267-372331, Fax: +40-267-372525.
Hozzátartozó falvak: Ladóc, Salamás.
Postai irányítószám: 527010.
Lakosság: 3849 fő, többségük román (2002).
Első írásos említés: 1712.
Kiterjedés: 57,40 km².