Itt vagy: » Sajtószoba » Hírek » Előre az Úz völgyében – Rendhagyó harctéri napló

Előre az Úz völgyében – Rendhagyó harctéri napló

2021. február 10., szerda

Az Úz völgye közös érzelmi ügyünk – a Háromszék Vármegye Kiadónál frissen megjelent Előre az Úz völgyében című kötetét a szerzők azoknak ajánlják, akiket érdekel a székelység múltja, akiknek fontos ismerni a hazát, hangsúlyozták a szerzők a könyv bemutatóján, kedd este, Kézdivásárhelyen. A szerzőket a könyvbemutatón Nagy Zoltán történész, katonai hagyományőrző faggatta.

A Kocsis Károly által szerkesztett könyv frontkatonák naplórészletei, visszaemlékezések, újságcikkek segítségével szinte órára pontosan feltárja az Úz völgyében az első világháború idején történteket. „Jeszenszky Géza, Magyarország egykori külügyminisztere küldte el Háromszékre Kövér Gyula rajzait, hogy publikáljuk, innen indult a kötet összeállításának ötlete” – idézte fel Kocsis Károly, a Székely Hírmondó főszerkesztője. Beleásva magát a témába jutott el ahhoz a döntéshez, hogy sajátos harctéri naplót szerkeszt. Bevonta Gottfried Barna, nyíregyházi történész-levéltárost, aki a kor hadtörténetébe vezeti be az olvasókat, majd Tamás Sándor tanácselnök térképgyűjtőként csatlakozott az Úzvölgye térképészeti történetét taglaló tanulmányával. 

Az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés az Úz völgye iránt. Sokan nemcsak a közelmúlt felfokozott eseményei után érdeklődnek, hanem tágabb összefüggéseket, támpontokat is keresnek a történelemben és annak segédtudományaiban. Ez az első alkalom, hogy összegyűjtöttük és bemutatjuk az Erdély és Moldva közötti Úz-völgyi határszakasz 1914-ig terjedő történeti földrajzát, térképészet-történetét” – emelte ki Tamás Sándor, aki vetített képes előadása során végig vezette a közönséget az Úz völgye rövid történetén. 

Az Úz-völgy megnevezés két fogalmat is takar, hiszen egyrészt utal az Úz-folyó mintegy 45 kilométeres völgyére, a Rugát-tetőtől Dormánfalváig, ahol a Gyimesekből jövő Tatrosba ömlik, másrészt utal a Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgy nevű telepre, amely a községközponttól 35 kilométerre fekszik.

Amióta dokumentálható az Úz völgye, azóta minden évszázadban konfliktus volt az erdélyiek és a moldvaiak között. Tehát, ami 2019-ben történt, az nem újkeletű, és főleg nem egyedi. A 18. században országközti vegyes bizottság munkájának eredményeként 1769-ben ért véget a konfliktus. A 19. században egész végig tartott, majd nemzetközi segédlettel 1889-ben tettek pontot rá. A 20. században az első és második világháború után nemzetközi határmegállapítás volt. A 21. században pedig egy országon belül próbálnak mind beljebb lopakodni” – hívta fel a figyelmet Tamás Sándor. Mint rámutatott, az is világosan látszik, hogy nem a „senki földje” volt ez a hely, hiszen a legkorábbi időktől, a legelső térképi ábrázolásoktól kezdve mindvégig következetesen magyarul vannak feltüntetve a hegy- és vízrajzi nevek, ami azt igazolja, hogy minden havasnak, erdőrésznek, pusztának és pataknak székelyföldi tulajdonosa volt. Még akkor is, amikor messze földről jött nagyiparosok „élték” a hegyek és völgyek hasznát.

A kötet harmadik szerzője, Gottfried Barna nem vehetett részt a könyvbemutatón, írásban köszöntötte az egybegyűlteket „Örömteli számomra is, hogy ez a széles olvasóközönségnek szánt, publikus és publikálatlan írott forrásokat tartalmazó szemelvénygyűjtemény megjelenhetett. Írhatnám, hogy szépen illusztrált (és az is), de a kötetben közölt fotók, rajzok, metszetek, festmények, karikatúrák nem pusztán esztétikai élményt nyújtanak, nemcsak a kötet `élvezhetőségi szintjét` emelik, hanem valódi, a megismerés folyamatát gazdagító források is egyben” – fogalmazott levelében a nyíregyházi történész, levéltáros kutató.

A könyv vezérfonalát az egykori 10-es honvéd, Sassy Csaba 1931-ben Miskolcon, Hét ország frontján, 1915-18 címen megjelentetett háborús naplója képezi. A szerkesztő ehhez számos más korabeli visszaemlékezésből, ezredalbumból válogatott össze az 1916-1918-as Úz-völgyi eseményekhez kapcsolódó részleteket, naplószerűvé összeszerkesztve azokat, egyfajta felvezetőként pedig Halász Gyula jeles földrajztudós 1917-es keltezésű visszaemlékezése szolgál.

A harctéri naplót Gottfried Barnának, a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára főlevéltárosának bevezetője, valamint Tamás Sándornak, Kovászna Megye Tanácsa elnökének az Úz völgye térképi megjelenítését elemző, rendkívül gazdagon adatolt tanulmánya helyezi értelmező keretbe. A budapesti HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum több mint 130 korabeli, az Úz völgyében készült, többnyire eddig meg nem jelent háborús fotót bocsátott a szerkesztő rendelkezésére, ezek mellett Kövér Gyula, ugyancsak egykori 10-es honvéd helyszíni rajzai, karikatúrái képezik a 380 oldalas, igényes kivitelezésű könyv képanyagát.

A kötet Kovászna Megyei Művelődési Központ és a kézdivásárhelyi Pro Press Egyesület közös kiadásában, a Háromszék Vármegye Kiadónál jelent meg. Megvásárolható a Kovászna Megyei Művelődési Központnál, ára 90 lej. Afrissen megjelent kötetet szerdán Sepsiszentgyörgyön mutatják be, majd Hargita megyében is sor kerül könyvbemutatókra.

Hírek