Újjászületett az oltszemi Mikó-kastély - Várja látogatóit a Székely Lovasmúzeum

A frissen felújított Mikó-kastély szeptember első hétvégéjén, szombaton ünnepélyes keretek között tárta ki kapuit, több mint ötszáz érdeklődő és meghívott vendég jelenlétében. Az oltszemi műemléképületben a Székely Nemzeti Múzeum új alegysége, a Székely Lovasmúzeum kapott otthont.

 „Nagy örömünkre szolgál, hogy ma együtt ünnepelhetünk: az oltszemi Mikó-kastély mostantól mindenkié, hiszen végre legszebb pompájában mutatja meg magát a nagyközönségnek” – fogalmazott köszöntőjében Tamás Sándor. Kovászna Megye Tanácsának elnöke hozzátette: „Ez nem csupán egy műemlék és nem csupán egy kastély – ez egész Oltmente élő történelme. Sok évet dolgoztunk azért, hogy elérjünk idáig. Köszönet illet mindenkit, aki egy szeget is arrébb tett ezen az udvaron azért, hogy Oltmente történelmének ez az ékköve újra ragyoghasson”.

A gróf Mikó Miklós által 1827-ben építtetett, klasszicista stílusú kastélyt a kommunista rendszer az 1952-ben államosította, utolsó tulajdonosait, a Schmutzler-családot pedig megfosztotta vagyonuktól. Az épület a kollektív gazdaság székhelye és raktára volt, majd  pionírtáboroknak, később kisegítő iskolának adott otthont. A Németországban élő örökösök 2007-ben kapták vissza a nem túl jó állapotban lévő birtokot. Kovászna Megye Tanácsa és Bodok Község Önkormányzata elővásárlási jogával élve megvásárolta a kastélyt, a tulajdonjog fele-fele arányban oszlik meg a megye és a helyi önkormányzat között.

A felújítás előtti állapotot Fodor István polgármester idézte fel beszédében: az A-kategóriás műemlék teteje beszakadt, a gerendák a terembe omlottak, a padlót beázás rongálta, az ajtók és ablakok összetörtek, a 19. századi falképeket pedig mésszel és festékkel mázolták le.

Az erdélyi kúriák útján a Mikó-kastély

Kelemen Hunor és az RMDSZ közbenjárásával, Hegedüs Csilla akkori államtitkár bejelentése nyomán az Országos Helyreállítási Alap (PNRR) támogatást nyert az oltszemi Mikó-kastély felújítása is. A munkálatok a tervezettnél jóval nagyobb kihívásokat és költségeket jelentettek, így Kovászna Megye Tanácsa a pályázati forráson felül 11,7 millió lejes önrészt biztosított, a felújítás teljes értéke elérte a 20 millió lejt. Helyreállították az épület klasszicista homlokzatát, megerősítették a szerkezeti elemeket, restaurálták az egyedülálló 19. századi falképeket, korszerűsítették a belső tereket és modern múzeumi infrastruktúrát hoztak létre. A kastély ezzel nemcsak megmentett épített örökségként, hanem az országosan létrehozott 12 turisztikai-kulturális útvonal egyikeként, az erdélyi kúriák útjának kiemelt állomásaként kapcsolódik be a térség kulturális vérkeringésébe.

A megújult kastély különlegessége az is, hogy egy római castrum romjain áll, amelynek szerkezetét Székely Zoltán 1947-es kutatásai, valamint a 2025–2026-ban végzett régészeti feltárások tették egyértelműen azonosíthatóvá. A klasszicista-empire stílusú épület francia manzárdtetővel, szimmetrikus homlokzattal és gazdagon díszített belső terekkel fogadja a látogatókat. A palotateremből nyíló egyik szárnyban ma is láthatók a 19. századi falfestmények, míg a másik szárnyban a székelyföldi nemesi lovas életet bemutató kiállítás kapott helyet.

Hagyománya van a lovas kultúrának

A Székely Lovasmúzeum kiállítása bemutatja a Mikó család oltszemi ágának történetét, a kastély építéstörténetét és eredeti funkcióit, a férfi és női lakosztályok tárgyi világát, a híres oltszemi ménes és a trakehneni vérvonal örökségét, Emil Schmutzler 20. századi kastély-átalakítását és lovas tevékenységét, valamint a római castrum legújabb régészeti kutatásainak eredményeit. A múzeum külön figyelmet szentel az oltszemi lovas hagyományok továbbélésének: a településen ma is ápolják a ménes örökségét, amelyet napjainkban a Mikó-birtokra hazahozott Szemafor Széltoló, a kisbéri-trakehneni vérvonal képviselője testesít meg.

„Megfogalmazódik a kérdés: miért éppen Székely Lovasmúzeum? Mert a gazdálkodás mellett a lótartásnak is nagy szerepe volt az udvarban – a Mikó család már az erdélyi fejedelemség idején is ismert volt a lótenyésztésről. Az oltszemi ménesből származik a híres Lobogó törzsmén, amely Kisbérre kerülve meghatározó szerepet játszott a fajta kialakításában, utódai pedig közel 900 csikót hagytak Magyarországnak. Sikerült hazahozni az 1942-ben eltávozott Lobogó törzsmén vérvonalát, és ezzel itt a válasz, hogy miért is avatunk lovasmúzeumot” – emelte ki Fodor István, Bodok község polgármestere.

Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója beszédében az új múzeum turisztikai és közösségi szerepét emelte ki: „A Székely Lovasmúzeum adottságai alapján turisztikai szempontból a térség egyik erőssége lehet: nem sok ilyen van a Kárpát-medencében. Talál a székelységhez, a vidékhez, a kastélyhoz, amelynek múltbeli tulajdonosai is lóbarát emberek voltak. (...) Ez a kastély és kertje már túlmutat eredeti rendeltetésén, egy grófi vagy főúri család rezidenciáján, és igazi közösségépítő, emberi kapcsolatokat összekovácsoló »agorává« válik.”

A szombati ünnepségen közreműködött a Deák Kincső által vezetett Sepsibodoki Református Kamarakórus. Tamás Mária a helyi közösség nevében beszélt a szülőföld erejéről, az itt élők kötődéséről a helyhez, az anyanyelvhez, a magyar nemzeti identitáshoz. Áldást mondott Roth Levente sepsibodoki református lelkipásztor.

A beszédeket követően a vendégek a Mikó-birtok méneséből két lovat is megtekinthettek: a 2008-ban, a Szilvásváradi Állami Ménesgazdaságban született Szemafor Széltoló kisbéri-félvér mént, a kisbéri világbajnok vérvonal utolsó fedezőménjét, valamint Mókát, a Maestoso vérvonalból származó lipicai törzsménet, amely franciaországi világbajnokságon is versenyzett. Lovaskocsin mutatkozott be Bartha Eduárd holland sportlovas fogatával, illetve az oltszemi ménes Incitato vérvonalú fogatával, Imola és Irén kancákkal.

Ezt követően Csáki Árpád történész és Kinda István muzeológus, a Székely Lovasmúzeum kurátora tartott tárlatvezetést. A kastély pincéjében levetítették Az én életem című, részben éppen az oltszemi Mikó-kastélyban forgatott olasz játékfilmet – a vetítésen jelen volt Edoardo Winspeare rendező és Celeste Casciara színésznő is, akikkel a vetítést követően Szebeni Zsuzsanna, a Sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője beszélgetett, közreműködött zongorán Mátyás Attila, a Művészeti Népiskola diákja.

Kovászna Megye Tanácsa, Bodok Község Önkormányzata és a Székely Nemzeti Múzeum közös célja, hogy az oltszemi Mikó-kastély és a Székely Lovasmúzeum Háromszék és Erdély egyik meghatározó turisztikai és kulturális célpontjává váljon.